Petty Bázis

Több áruházlánc leveszi polcairól a Visegrádi ásványvíz palackjait, mivel a bíróság olyan határozatot hozott, amely alapján a gyerekek egészségre ártalmas lehet a termék fluoridtartalma. A gyártó fellebbezett és a megkérdőjelezte a vizsgálatot végző labor szakszerűségét.

Egymás után több magyarországi bolt is leveszi polcairól a Visegrádi ásványvizet – derül ki az [origo] körkérdésére adott válaszokból.

A Visegrádi ásványvíz akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Interpress Magazin (IPM) egy februári tesztje arra a következtetésre jutott, hogy a víz magas fluoridszintje káros a 7 évnél fiatalabb gyerekekre (a tesztet itt érheti el). A gyártó a teszt nyílvánosságra kerülése után beperelte a lapot, mivel az IPM elutasította a helyreigazítási kérelmet.

A bíróság májusi ítélete szerint mindkét fél pontatlan volt. Ugyan valós volt az IPM állítása, miszerint a 7 éves vagy annál fiatalabb gyerekekre ártalmas a termék, viszont a magazin is félrevezetően írt a teszt publikálásakor. A bíróság döntése értelmében a Visegrádinak fel kellene tüntetnie a palackokon, hogy ártalmas lehet a termék a gyerekekre, ugyanakkor az IPM-et is elmarasztalta, mivel a teszt eredményének publikálásakor azt írta a termék értékelésénél, hogy ”mérgezésveszély”, márpedig a 7 évnél idősebbekre ez nem igaz állítás. A gyártó fellebbezett az ítélet ellen azzal érvelve, hogy a bíróság az eredeti kereseten “túltejeszkedett”. (Az [origo] korábban azt írta: a bíróság kimondta, hogy a termék veszélyes a gyerekekre. A gyártó azonban jelezte, hogy az ítélet nem jogerős, mivel a per a fellebbezéssel még nem ért véget.)

Szmuk Vera, a Visegrádi márkát tulajdonló Pet-Pack cég ügyvezető igazgatója az [origo]-nak nyilatkozva megkérdőjelezte az IPM-nek a vizsgálatot elvégző labor szakszerűségét. “Azt se tudjuk, hogy tényleg a Visegrádit vizsgálták-e” – mondta Szmuk Vera arra hivatkozva, hogy nem volt az ilyen vizsgálatoknál szokásos ellenminta. “Sejtünk valami rosszindulatot” – tette hozzá.

A CBA és az Auchan leveszi, a Tesco nem

A CBA visszavonta a Visegrádi ásványvízkészletét a bíróság döntése miatt – mondta az [origo]-nak Fodor Attila, a bolthálózat kommunikációs vezetője. Hasonlóan cselekedett az Auchan, a cég lapunkkal azt közölte, hogy üzleteiben addig nem fogják árulni a Visegrádi ásványvizet, amíg nem oldódik meg a címkézési probléma.

Nem adott ilyen egyértelmű választ a Tesco, amely úgy válaszolt: a Visegrádi víz beszállítója nyilatkozatot tett arról, hogy a határértéken belül van a fluoridtartalom, az áruház pedig eddig hivatalos értesítést nem kapott. “Mindaddig amíg nem érkezik hivatalos, hatósági bejelentés, a termék forgalmazható” – írta a Tesco.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Magyar Ásványvíz Terméktanács titkára azt mondta, hogy a gyártók csak biztonságos termékeket hoznak forgalomba. Bikkfalvi Istvánné szerint az ásványvíz összetételének ingadozását a természetességük okozza, de még így is a megengedettnél alacsonyabbak a mért értékek.

(Forrás: Origo.hu)

Tudományos körökben ma már egyáltalán nem vitatják a fehérjék kalciumcsökkentő hatását. Az elmúlt ötven év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy a szilárd csontokat biztosító pozitív kalciummérleg elérésének legegyszerűbb és leglátványosabb eredményeket hozó étrendi módja a napi fehérjefogyasztás visszafogása! A tejüzemeknek természetesen más a véleménye, de ez érthető.

– A tej vitamin- és ásványi anyag tartalma lényegesen eltér az ember számára ideálistól. Túl sok nátriumot tartalmaz, túl kevés C-vitamint és vasat. A tej bomlástermékei versengenek a vassal a felszívódásért. Így a más táplálékokból származó felszívódása elégtelen lesz. A keletkezett vashiány fejfájást, idegességet, hajhullást, körömrepedezést eredményez - figyelmeztet dr. D. H. Calloway.

Biztos feltűnt már, hogy a boltban kapható dobozos tejeket nemigen lehet megaltatni, sőt, nem is savanyodnak meg. Ez szintén a pasztörizálás miatt van, hiszen nem savanyodási, hanem rothadási folyamatok indulnak be, már jóval azelőtt, hogy megéreznénk a romlott szagot. A pasztörizált tejet az állatok nagy része sem fogyasztja szívesen, sőt, több állatfajnál tapasztalták, hogyha pasztörizált tejen nevelik fel az utódokat, akkor azok néhány hónap alatt elhullanak, esetleg néhány generáció után meddővé válnak.

A házilag készített aludttejjel, joghurttal szemben az ipari joghurt nem friss és nyers tejből készül, hanem a nagy hőmérsékletingadozásnak többszörösen kitett (pasztörizált és homogenizált) tejet utólag még egyszer annyira felfőzik (ca. 5 percig 90-96°C-on), hogy a savóprotein tönkre megy. Ezáltal jó vízmegkötő gél készül. Vagyis a magas hőmérsékleten a fehérjeburok felszakad, és ezáltal felveszi azt a savót, ami különben visszamaradna. Ennek a technológiának az az előnye, hogy az egyébként hulladékként való megsemmisítés helyett a savó a joghurtban megkötve eladásra kerül. A fogyasztók egészsége harmadrendű dolog. Az ipar a fogyasztók félrevezetésében tovább megy, és különböző gyümölcsös joghurtot is előállít. Például epres, vagy málnás joghurt kapható, jóllehet az egész világ eper és málna termése nem lenne elég előállításukra. Nincs is rá szükség, mert az ipari joghurt sohasem „látott” sem epret, sem málnát. Mesterséges aromával és színezéssel előállított joghurtot a fogyasztó abban a hiszemben fogyasztja, hogy valami természetes és egészséges élelmet vesz magához.

A tej a megköti a cinket, ezáltal csökkenti annak felhasználódását a szervezetben. Emellett tej nagyon alacsony cinktartalmú, következésképp nem pótolja, amit elvesz. Az okozott cinkhiány fáradékonyságban, bőr pigmentációban, sterilitásban és májmegnagyobbodásban nyilvánul meg. A csecsemőknél a hajhullás, a hasmenés, a súlyvesztés, a végtagokon, arcon, testnyílások körüli vörös bőrkiütéssel társítva cinkhiányra utal. Az anyatej tartalmazza a cink felszívódását segítő enzimet. A tehéntej magas kalciumtartalma – főként folsav jelenlétében – gátolja a cink felszívódását. Összefoglalva elmondható a teljesség igénye nélkül, hogy a tejfogyasztás növeli az A-vitamin és a B12- vitamin, a cink, a vas és a kalcium szükségletet – jegyzi meg dr. G. M. Briggs.

A rák

Ázsiában, ahol gyakorlatilag nem fogyasztanak tejet, a mellrák ötször ritkább, mint az USA-ban. Európában, a legtöbb tejet fogyasztó Skandináviában és Hollandiában a leggyakoribb a mellrák. Hasonló a helyzet a prosztatarákkal, ez is szoros kapcsolatot mutat a tejfogyasztással.

Miért okoz a tej mell- és prosztatarákot?

A tehéntejben egy sejtosztódást serkentő hormon van, hogy a boci gyorsan fejlődjön. Ez a hormon azonos az emberben termelődő hasonló hormonnal, és a rákos, elfajuló szövetek igen szeretik őt. Egy pohár tej megduplázhatja a szervezetben keringő, osztódást serkentő hormon szintjét. A pasztörizálás során ez a hormon nem károsodik, és az emésztés során egy része felszívódik. Ez a hormon tejtől függetlenül is kulcsszerepet játszik a prosztatarák és a mellrák kialakulásában. A 40-50 év közötti nők körében egy százalékra tehető a diagnosztizált mellrák, de kb. 40 %-ban vannak „ugrásra kész” elfajult sejtek. A mellszövet különösen hajlamos a kóros burjánzásra, és így a sok tejet fogyasztó nők fokozott mellrák kockázatnak vannak kitéve.

Csontritkulás

A csontritkulás a világ azon helyein a leggyakoribb, ahol a tej és tejtermékek fogyasztás a legmagasabb, például Nagy-Britanniában, Svédországban, Finnországban és az USA-ban. A csontritkulás mára korunk egyik népbetegségé vált. Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, mivel a nyugati társadalmakban sokkal gyakoribb, mint azokban a fejlődő országokban, ahol mások a táplálkozási szokások, és a fehérje bevitel és a finomított élelmiszerek fogyasztása sokkal kevesebb. De nem újkori betegség, mert már az őskorból származó leltek között is találtak csontritkulásra utaló maradványokat. Mindkét nemet érinti, de a nőknél sokkal nagyobb számban fordul elő. Az amerikai, 35 év feletti  nők csaknem egyharmadát érinti! Egyesült Államokból származó adatok szerint évente 1,2 millió csonttörést regisztráltak, amely közvetlenül osteoporosis következtében jött létre.

Az orvostudomány vívmányainak köszönhetően egyre többen érik meg azt a kort, amikor a csontritkulás fellép. Viszont az is igaz, hogy az élelmiszeriparnak köszönhetően mára foszforfogyasztásunk a korábbi sokszorosát érte el. Joggal kérdezhetik: a foszfor nem a csontok egyik építőeleme? De sajnos csak egy bizonyos mennyiségig hasznos. A fölött gátolja a kalcium felszívódását és beépülését a csontokba.

Készítése során tej kalciumtartalmának harmadát tartalmazó tejsavót lecsapolják majd az érlelés során a baktériumok hatására az alkotóelemek bomlásnak indulnak. A fermentálás (rothadás) során többek között ammónia (koncentrációs zavarok, fáradékonyság okozója) és aminok (pl. : tiramin, mely migrénes fejfáját okozhat, vagy más aminok, melyek a gyomorban lévő nitritekkel rákkeltő vegyületeket képeznek) keletkeznek. A sajtkészítés folyamán a C- és a B3-vitaminok több mint 90%-a, a B2-vitamin 75%-a és a B1-vitamin 85%-a vész el.

…és a sajt?

A sajt (mely tulajdonképpen „rothadt tej”), a belekben tovább rohad és ennek során toxinok szabadulnak fel. A tejben lévő kórokozók, nehézfémek, antibiotikum-maradványok szintén megtalálhatók a sajtban. A rendszeres sajtfogyasztás akár magas vérnyomáshoz, fejfájáshoz,  szívpanaszokhoz is vezethet, de egyes kutatók szerint a gyomor- és bélhurut és a köszvények kialakulása is visszavezethető a sajtokra.

A tejben előfordulhatnak az emberre igen veszélyes rovarirtó szerek is (DDT, dioxin, atrazin) melyeket a mezőgazdaságban használnak. A tehén a szénával együtt elfogyasztja ezeket, és jó részét a tejzsírral választja ki. A tej elfogyasztása után ezek a zsírban oldódó, genetikai károsodást okozó, alig bomló mérgek az emberi zsírszövetekben, így pl. a mellben halmozódnak fel. Mellrákos nőkben a rovarirtó szerek maradványainak többszörösét mutatták ki mind a mellszövetben, mind a vérben. Ezek a mérgek nem csupán sejtelfajulást okoznak, hanem a mellszövet burjánzását serkentő női nemi hormonok hatását utánozzák. Mi több, egy 14 000 fős vizsgálatban azt is kimutatták, hogy a rovarirtók az anyatejjel a csecsemőkbe is átkerülnek.

Magnézium PMS, inkontinencia

Fontos megemlíteni a magnézium szerepét a kalciumfelszívódásban. Segítségével tudja a szervezet a kalciumot a csontokhoz szállítani. Viszont a magnézium felszívódását gátolja a nagymennyiségű kalcium, az ideális arány a kettő az egyhez, a kalcium javára. Kiderült, hogy a magnézium lényegesen jobban tudja végezni a feladatát kevesebb kalcium jelenlétében. A magnéziumhiány többek között gátolja a vese működését és a vizelet  visszatartás zavarához vezet. Gyakori oka a premenstruációs szindrómának. Megállapították, hogy akár vetélést is eredményezhet!

Újabb kutatások szerint a tej és a tejtermékek, mint a magas fehérjetartalmú ételek általában lerövidítik a menstruációs ciklust huszonnyolc nap alá. Menstruációs görcsöket és túlzott vérzést okoznak. Dr. B. Amstrong és Dr. R. Doll kutatásaik során összefüggést találtak a fehérjefogyasztás és az endometrium rákja, továbbá a fehérje és gyümölcs együttes fogyasztása például: gyümölcsjoghurt és a méhnyakrák között. A tejtermékek nyákképző hatásúak. Megfázás esetén, petefészek, méhgyulladásban kerülendők.

A hurutképződés csupán védekezés a szervezet részéről, így próbál szabadulni a felesleges, emésztetlen tejfehérjéktől. Sajnos a hurut nem csupán a légutakra korlátozódik. A gyomor- és béltraktusban előforduló hurut is számos betegség forrása. A hurut bevonja a bélfal nyálkahártyáját, ezzel gátolva a felszívódást. A vitamin- és nyomelem-hiányok okai között nagyon sűrűn fordul elő a bélhurut. Hiába eszik az ember elegendő mennyiségű vitamint és nyomelemet, ha azokat – felszívódás hiányában – nem tudja hasznosítani. Ez esetben nem többet (!), hanem pont kevesebbet kellene fogyasztani a felszívódást gátló anyagokból, mint például a tejből!!!

(Forrás: zoldujsag.hu)

Magyarországon költik a legtöbbet gyógyszerekre – derül ki a párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) napokban nyilvánosságra hozott adataiból. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam alapján a lista legvégén állunk. A szakember szerint van összefüggés az agyongyógyszerezett lakosság és a rövid élettartam között.

A magyarok 24 ezer forintot költenek évente pirulákra

Az OECD Health Data című, évente kiad ott tanulmánya jelenleg 31 ország egészség­ ügyi adatait elemzi. A Nyugat­ Európát, a visegrádi négyeket. Észak-Amerikát, Japánt magában foglaló szervezet kutatásai szerint Magyarországon az álla­ mi és magánköltést is tartalmazó egészségügyi kiadások 31,6 százalékát fordították gyógyszerekre 2008-ban.

- Vényköteles gyógyszert évente körülbelül 8,5 millió ember vásárol Magyarországon. Ha az ország teljes lakosságára vetítjük a költést, akkor személyenként 24 ezer forintot áldoznak az emberek gyógyszerre egy esztendőben – mondta el a Helyi Témának Torma Árpád, a Magyar Gyógyszerész Kamara szakértője. – Az OEP által nem támogatott gyógyszerekre évente 12 ezer forintot költenek a magyarok. Ebbe a vény nélkül kapható orvosságok mellett olyan vényre kapható készítményeket is bele kell számolni, mint például a fogamzásgátlók.

A hatalmas mennyiségű gyógyszerfogyasztás mellett a születéskor várható élettartam Magyarországon 73,8 esztendő, amellyel – mindössze Törökországot megelőzve – az OECD-lista legalján állunk. Molnárné Bíró Erzsébet táplálkozásspecialista szerint ez is jól példázza, hogy az érdekek nem igazán esnek egybe a tényekkel. – Tényként kell kezelnünk, hogy a magyar lakosság szinte minden tagjára esik havi 2000 forint gyógyszervásárlás, és ebbe a megszületett csecsemőtől a legöregebb emberig mindenki beletartozik. Az indokolatlan gyógyszer­ szedés sokkal több kárt okoz az egyén egészségében, mint amennyi hasznot. Sok olyan esetet ismerek, amikor a páciens antibiotikum-kúra után nem győzte rendbe hozni az emésztőrendszerét. Az én praxisomban is szinte napi szinten találkozom a panaszokkal, sok páciensemnek hasmenése van a gyógyszertől, fáj a gyomruk, a fejük, lefogytak vagy meghíztak, hullik a hajuk. Ha a gyógyszerek gyógyszerként működnek, akkor miért vannak tőle rosszabbul, mint előtte? – tette fel a költői kérdést az Egészségfarm vezetője, aki gyakran konzultál orvosokkal. – Egy doktor azt mondta nekem egyszer: a nátha 7 nap alatt elmúlik, ha gyógy­ szert írok fel rá, de egy hét, alatt akkor is, ha nem szednek rá semmit! Szerintem azt az évi 24 ezer forintot költ ék inkább jó minőségű élelemre az emberek, és akkor nyernek az egészségükhöz egy sorsjegyet.

- Magyarországon minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót – mondta el dr. Zacher Gábor toxikológus. – Ez a szám eleve riasztó, de ami a legfőbb gond, hogy az emberek jellemzően nem orvoshoz fordulnak a problémájukkal, hanem például barátokra, szomszédokra hallgatnak, tőlük kapnak először kipróbálásra különböző szereket. Gyógyszerfüggés alakulhat ki, ha valamilyen, megoldhatatlannak tűnő probléma tartósan fennáll az egyén életében, és az ezzel járó feszültséget nem tudja elviselni. Ilyenkor a tablettákhoz fordul, amelyek a problémát ugyan nem oldják meg, de abban segítik az illetőt, hogy legalább egy időre szabaduljon a szorongástól. Aztán ha múlik a gyógyszer hatása, és a feszültség visszatér, beveszi a következő tablettát, és így alakul ki végül lépésről lépésre a függőség.

GB-SZD (Forrás: Helyi Téma)