Sok gyógyszer, korai halál
Magyarországon költik a legtöbbet gyógyszerekre – derül ki a párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) napokban nyilvánosságra hozott adataiból. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam alapján a lista legvégén állunk. A szakember szerint van összefüggés az agyongyógyszerezett lakosság és a rövid élettartam között.
A magyarok 24 ezer forintot költenek évente pirulákra
Az OECD Health Data című, évente kiad ott tanulmánya jelenleg 31 ország egészség ügyi adatait elemzi. A Nyugat Európát, a visegrádi négyeket. Észak-Amerikát, Japánt magában foglaló szervezet kutatásai szerint Magyarországon az álla mi és magánköltést is tartalmazó egészségügyi kiadások 31,6 százalékát fordították gyógyszerekre 2008-ban.
- Vényköteles gyógyszert évente körülbelül 8,5 millió ember vásárol Magyarországon. Ha az ország teljes lakosságára vetítjük a költést, akkor személyenként 24 ezer forintot áldoznak az emberek gyógyszerre egy esztendőben – mondta el a Helyi Témának Torma Árpád, a Magyar Gyógyszerész Kamara szakértője. – Az OEP által nem támogatott gyógyszerekre évente 12 ezer forintot költenek a magyarok. Ebbe a vény nélkül kapható orvosságok mellett olyan vényre kapható készítményeket is bele kell számolni, mint például a fogamzásgátlók.
A hatalmas mennyiségű gyógyszerfogyasztás mellett a születéskor várható élettartam Magyarországon 73,8 esztendő, amellyel – mindössze Törökországot megelőzve – az OECD-lista legalján állunk. Molnárné Bíró Erzsébet táplálkozásspecialista szerint ez is jól példázza, hogy az érdekek nem igazán esnek egybe a tényekkel. – Tényként kell kezelnünk, hogy a magyar lakosság szinte minden tagjára esik havi 2000 forint gyógyszervásárlás, és ebbe a megszületett csecsemőtől a legöregebb emberig mindenki beletartozik. Az indokolatlan gyógyszer szedés sokkal több kárt okoz az egyén egészségében, mint amennyi hasznot. Sok olyan esetet ismerek, amikor a páciens antibiotikum-kúra után nem győzte rendbe hozni az emésztőrendszerét. Az én praxisomban is szinte napi szinten találkozom a panaszokkal, sok páciensemnek hasmenése van a gyógyszertől, fáj a gyomruk, a fejük, lefogytak vagy meghíztak, hullik a hajuk. Ha a gyógyszerek gyógyszerként működnek, akkor miért vannak tőle rosszabbul, mint előtte? – tette fel a költői kérdést az Egészségfarm vezetője, aki gyakran konzultál orvosokkal. – Egy doktor azt mondta nekem egyszer: a nátha 7 nap alatt elmúlik, ha gyógy szert írok fel rá, de egy hét, alatt akkor is, ha nem szednek rá semmit! Szerintem azt az évi 24 ezer forintot költ ék inkább jó minőségű élelemre az emberek, és akkor nyernek az egészségükhöz egy sorsjegyet.
- Magyarországon minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót – mondta el dr. Zacher Gábor toxikológus. – Ez a szám eleve riasztó, de ami a legfőbb gond, hogy az emberek jellemzően nem orvoshoz fordulnak a problémájukkal, hanem például barátokra, szomszédokra hallgatnak, tőlük kapnak először kipróbálásra különböző szereket. Gyógyszerfüggés alakulhat ki, ha valamilyen, megoldhatatlannak tűnő probléma tartósan fennáll az egyén életében, és az ezzel járó feszültséget nem tudja elviselni. Ilyenkor a tablettákhoz fordul, amelyek a problémát ugyan nem oldják meg, de abban segítik az illetőt, hogy legalább egy időre szabaduljon a szorongástól. Aztán ha múlik a gyógyszer hatása, és a feszültség visszatér, beveszi a következő tablettát, és így alakul ki végül lépésről lépésre a függőség.
GB-SZD (Forrás: Helyi Téma)
Szólj hozzá!
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned.