Petty Bázis

Minden féle innen-onnan.

„A szellem élteti a nyelvet: s együtt mind a kettő a nemzetet.”
Jedlik Ányos

A WikiSzótár.hu magánkezdeményezésből jött létre, ahogy a világon sok más jó dolog. Nincs semmilyen kapcsolata a Wikipédiával. A kettő közötti névhasonlóság csak az interneten használt MédiaWiki tartalomkezelő felület rokon alkalmazását jelzi.

A WikiSzótár.hu egy magyar nyelvű, on-line értelmező szótár. A szótárkönyvekhez hasonlóan szavak jelentését adja meg.

Miért határoztuk el a szótárunk létrehozását?

Rendszeres szótárforgatóként mindannyian beleütközünk a mai magyar értelmező szótárak közös problémájába: a meghatározások helyetti szinonima-láncokba. A rokon értelmű szavak puszta felsorolása távol áll a valódi meghatározásoktól. Ezek csupán azok pótlékai.
Egy szó minden egyes jelentésének nyelvtani használatának magyarázata sem adja meg annak fogalmát.
Tehát tennünk kellett valamit. A cél kitűzését tett követte. 2008-ban indult a hatalmas munka.
Büszkén mondhatjuk, hogy a WikiSzótár.hu a világ egyik legjobb szócikkeket tartalmazó értelmező szótára. Ezt az egyedülálló, általunk kifejlesztett szótárkészítő technológia teszi lehetővé. A teljesen kész szócikkekben teljes fogalmi megértést adó meghatározások olvashatók.
Az értelmező szótárunk pontos, egyértelmű és könnyen érthető módon adja meg a szavak valódi jelentését.
Igazi meghatározásokkal segítünk javítani rendszeres használóink megértési szintjét; közkinccsé téve a pontos fogalmakat – a szavakhoz tartozó igazságot.

Miért hasznos megérteni a magyar szavakat?

Iskolás korunkban hozzászoktunk, hogy szótárt csak akkor kell elővenni, ha idegen nyelvet tanulunk. Ekkor általában kétnyelvű szótárakat használunk: angol–magyar, német–magyar szótárat veszünk elő. Megnézzük, hogy az angol: „bread” (bred) szó mit jelent: a szó magyar megfelelője: „kenyér”. Ezzel a dolog el is van intézve. Most már tudom, hogy mit jelent a „bread” (bred) szó.

Mert ki ne tudná, hogy mit jelent az, hogy „kenyér”? Minden nap vesszük a boltban, minden nap esszük. Akár el is készíthetjük. Ekkor előveszünk egy szakácskönyvet, és kikeressük a receptjét. A jó háziasszony vagy pék tudja, hogy kell hozzá élesztő, liszt, só, víz. Tudja az összetevők arányát is. Tudja, hogyan kell készíteni, dagasztani a tésztáját, aztán azt is tudja, hogy mennyi ideig kell kelesztenie, és mennyi ideig kell sütnie.
Aztán tudjuk azt is, hogy mihez lehet kenyeret enni. Tudjuk azt is, mit kezdhetünk vele, ha már kiszáradt. Tudjuk, hogy megpenészedhet. Azt hiszem ezzel elegendő példát adtam arra, hogy az az egyszerű szó, hogy kenyér mekkora fogalmat takar. Kicsit mást jelent a különböző emberek számára: más fogalma van róla egy péknek, egy háziasszonynak, egy falusi néninek, aki fiatalkorában maga is sütött nagy, kerek három kilós kenyeret. De más fogalma van róla egy indiainak vagy arabnak, mert ott kicsit másként készítik a kenyeret. Alapjában véve liszt, só és víz. De élesztőt már nem biztos, hogy adna hozzá.

A fenti példából látható, hogy a „kenyér” szóhoz kapcsolódóan részben azonos fogalma van mindenkinek róla, részben másféle további gondolatok is kapcsolódnak hozzá attól függően, hogy kiről van szó, hivatásszerűen foglalkozik-e a kenyérrel, hol él, milyen a kenyérrel kapcsolatos helyi kultúra.
Mindannyian tudjuk, hogy a szavakhoz gondolatokat kapcsolunk. A gondolataink akár már az elménkben szavakká állnak össze, és ez nyilvánvalóvá válik, amikor az egymás közötti kommunikációban szavakat használunk. Civilizációnk, kultúránk, magyarságunk minősége nagyban függ saját anyanyelvünk ismerettől, helyes használatától, ez pedig nagyobb részben a szavaink jelentésének tudásától. Hiszen a nyelvtant is szavakkal írjuk le, a helyesírás és stílus szabályait is szavakkal rögzítjük. Nem hiába mondta Jedlik Ányos: „A szellem élteti a nyelvet: s együtt mind a kettő a nemzetet.”

Érezted úgy olvasás közben, hogy pár mondat után nem emlékeztél vissza arra, hogy mit olvastál pár bekezdéssel előbb? Nos, átsiklottál egy olyan szón vagy kifejezésen, esetleg valamilyen jelen, amit nem értesz teljesen pontosan. Volt úgy, hogy élőszóban elmondott előadás címe és témája szerint érdekelt, aztán fél vagy egy óra múlva elment a kedved az egésztől? Itt is ugyanaz a jelenség következett be: az előadó mondott legalább egy olyan szót, használt legalább egy olyan kifejezést, amit nem pontosan értettél, és így aztán a további közölt gondolata már nem jutott el teljesen hozzád. Ezért aztán nem értetted meg pontosan, hogy miről is beszélt.
Mi történne, ha lenne tehát egy olyan szótár, ahol utána lehetne nézni a magyar nyelv szavainak úgy, hogy ne csak felszínes megértésünk lehetne anyanyelvünk szavairól, hanem legalább olyan jól értenénk minden szót, mint azt a „kenyér” szónál értjük: pontosan tudjuk, hogy mire való, hogyan kell használni, hogyan tudjuk megcsinálni?
Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a WikiSzótár.hu minden teljesen elkészített szócikke biztosítja azt, hogy az adott szóhoz kapcsolódó jelentéseket fogalmi szinten képesek vagyunk megérteni. A már ilyen megértést adó szócikkeinket jól fel lehet ismerni: színes hátterük van. Ahhoz, hogy teljesen kész legyen egy szócikkünk a következőket kell tartalmaznia:

a.) a jelentések pontosan meghatározottak, a szöveg elején kiemelve a fogalom kategóriáját, amellyel már útbaigazítjuk a használót, hogy miről lesz szó a jelentés további részében;
b.) a jelentéshez kapcsolódó példamondatok bemutatják a szó azon jelentésének a használatát;
c.) teljesen elkészített eredet is van a szócikkben;
d.) illusztrációként használt kép is segíti a szó megértését, amely a leggyakrabban használt átfogó jelentéshez kapcsolódik.

Jelenleg nem minden szócikkünk ilyen. Még többségben vannak azok a beírások, ahol még hiányos a szerkesztés. Az elmúlt két év nem volt elegendő arra, hogy nagy léptekkel tudjunk haladni a munkánkban. Most pontosan ezt szeretnénk elérni. A Te közreműködő segítségedet kérve igyekszünk eljutni abba az állapotba, ahol már túlsúlyba kerülnek a teljesen kész szócikkek, aztán azt, amikor már nem lesz olyan szó, amit életedben használsz, amivel olvasmányaidban találkozol és még hiányzik a WikiSzótár.hu szócikkeiből.

A folyamatosan készülő szótár az interneten a www.wikiszotar.hu oldalon található.
Mobiltelefonról is elérhetőek vagyunk: wap.wikiszotar.hu
E-mail címünk: wikiszotar@wikiszotar.hu.

Még egy kiemelkedő dolog, ami a WikiSzótár.hu munkánkhoz kapcsolódik:

A WikiSzótár.hu szócikkeiben más szótáraktól eltérő eredeteket találsz.

A szó eredete elmondja, hogy hogyan keletkezett az adott szó, hogyan változott az alakja, a jelentése az évszázadokon át. Sok esetben elárulja azt is, hogy milyen más nyelvek – így kultúrák – hogyan hatottak egymásra.
A legtöbb közkézen forgó szótár nem, vagy csak nagyon felszínesen említi meg a szavak eredetét.
A nyelvészek régóta vitatkoznak a magyar nyelv eredetéről, arról, hogy kik a nyelvrokonaink, milyen messzire nyúlik vissza nyelvünk története.

A mai hivatalos nyelvészeti állásfoglalás az úgynevezett „finnugor” nyelvcsaládba sorolja nyelvünket. Ez azt jelenti, hogy sok ma is Európában élő nép: a finnek, az észtek, a lettek, valamint más kisebb népek (akik főleg Oroszország európai részén élnek) lennének a nyelvrokonaink.
A WikiSzótár.hu eredetei sokkal messzebbre nyúlnak vissza és pontosabbak, mint a más szótárakban találhatók.
Az eredmény – amit a szócikkeinkben megadott eredetként olvashat a szótárunk használója –, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a finnek, észtek stb. ősei nem lehettek akár a nyelvrokonaink is, így azt sem, hogy ezek a nyelvek nem lennének rokonságban a magyarral. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ahová a hivatalos nyelvészet bevallottan már nem lát be, és azt mondja: „finnugor kor”, „uráli kor”, oda mi megpróbálunk betekinteni.
Így a mi eredeteink messzebbre nyúlnak vissza az időben és pontosabbak, mint a más szótárakban találhatók.

A WikiSzótár.hu jelentősége

A WikiSzótár.hu egyedülálló szótárkészítési technológiával készül, amely akár más nyelvre is alkalmazható. Így ennek a munkának a jelentősége túlmutat saját nyelvünk határain, bár úgy is példa nélküli. Az internetes hozzáférés miatt a világ minden pontjára szétszóródott magyarság használ(hat)ja nap, mint nap szótárunkat. Így földrajzi határok nélkül hozzájárulunk anyanyelvünk megőrzéséhez, klasszikus szépirodalmi örökségünk megértéséhez, a magyar nemzethez való tartozásunk fennmaradásához.

Használd Te is a szótárt, és terjeszd a használatát, járulj Te is hozzá mindannyiunk jövőbeli kultúrájának magas minőségét lehetővé tevő szótárunkhoz, hogy mindenkihez eljuthasson a híre, minden magyar ember, illetve magyarul tanuló ezt használja tanuláshoz, olvasásához, művelődéséhez, nyelvtudásának tökéletesítéséhez.
Nagyra értékeljük és szívből köszönjük hozzájárulásodat!

A WikiSzótár.hu szerkesztői

WikiSzótár kérdőív
A WikiSzótár.hu-val kapcsolatos kérdőív,
a szótárhasználatra, a szótár minőségére és annak fontosságára kérdez rá: WikiSzótár kérdőív